Gyerekek és a házimunka

A legtöbb kisgyerek szeret takarítani. Ha megfigyelitek, olyan ovis koruk környékén még egészen lelkesen jönnek, ha segíteni kell, ez a lelkesedés viszont mire nagyobb iskolások lesznek, valahova eltűnik, és nem nagyon tér vissza.
A kicsik azért jönnek, ha hívjuk őket – sőt, általában akkor is, ha nem – mert élvezik, hogy ugyanazt csinálhatják, amit a felnőttek. Van, hogy „játékból” ők a szülők, akik sütnek, főznek, törölgetnek. És igen, velük főzni nem a legegyszerűbb, a takarítanivaló is több lesz, mint amúgy lenne, de egyrészt nagyon édesek, ahogy öntögetik a lisztet a tálba, másrészt nem árt, ha megszokják, bizony van, hogy nekik is be kell állni, ha rendet, tisztaságot, vagy éppen vacsorát szeretnénk. Nem utolsó sorban pedig igazi minőségi együtt töltött idő lehet a közös főzés, rendrakás, pakolás!

Attól, hogy látják, mi megbízunk bennük, és abban, hogy a rájuk bízott feladatot képesek ellátni, észrevétlenül nőni fog az önbizalmuk. Érezni fogják a súlyát annak, hogy valami az ő segítségükkel oldódik meg, miattuk lesz tisztaság, rend. Megtanulják, hogy következményei vannak annak, amit tesznek, és annak is, amit esetleg elfelejtenek, pedig az ő dolguk lenne. Ha nem teszi be a szennyestartóba a ruháját, az nem lesz tiszta, és amikor legközelebb fel szeretné venni, látni fogja, hogy nem lehet. Ha nem locsolják a saját növényeiket, azok elszáradnak, és egy ponton túl nem lehet már megmenteni, ezért ki kell dobni őket.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, nem a tavaszi nagytakarítást kell rájuk bízni, csak amit úgy gondoltok, ők is jól meg tudnak már csinálni. Kezdhetik például a saját szobájukkal. Arra mindig figyeljünk, hogy csak olyan tisztítószert használjunk akkor, amikor ők is ott vannak, ami nem tartalmaz semmilyen káros, veszélyes anyagot.
Ha kapnak egy puhább rongyot, esetleg egy régi ruhadarabot, le tudnak vele törölgetni. Ilyenkor a legjobb, ha kevés víz éri a bútorokat, és csak házi készítésű, természetes szereket használjatok, amiben nincsen alkohol, aceton. A matt felületeket pedig egy kis szappanos vízzel takaríthatják le, ez leviszi a zsírosabb foltokat, de közben a kezüket sem éri semmilyen vegyi anyag.

A konyhában az ő feladatuk lehet az étkezések utáni pakolás, mintha ők lennének a „naposok” az oviban/iskolában! Arra tényleg szinte mindegyik gyerek képes, hogy miután mindenki befejezte az evést, leszedjék a tányérokat, poharakat és kivigyék legalább a
mosogatóhoz. Ez igazán nem egy hosszú feladat, nem vesz el időt sem a játéktól, sem a pihenéstől.

Ha többen vannak, mindenkinek meg lehet a saját kis feladata. A kisebbek elrakhatják az előszobában a cipőket, a nagyobbak fel is söpörhetnek közben. Bármit is találunk ki nekik, fontos, hogy épüljön be a mindennapjaikba, ne hatalmas feladatnak tekintsék egy idő után, hanem egy természetes dolognak, amivel ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy rend legyen az otthonukban. Amit pedig ezen felül csinálnak meg, esetleg bonyolultabb dolog, és egyébként tényleg nem az ő feladatuk lenne, azért akár zsebpénzt is felajánlhattok –
higgyétek el, sikeretek lesz!

Ahogy fent is említettük, a gyerekek alapvetően nagyon jó partnerek a házimunkában. Mint minden másban, itt is fokozatosan mutassuk meg nekik, mit és hogyan érdemes csinálni, így talán nem megy el tőle idő előtt a kedvük. És ha látjuk, főleg, amikor még tényleg kicsik, hogy egyáltalán nincs hozzá kedvük, ne erőltessük – előbb vagy utóbb maguktól fognak jönni!

pexels-mikhail-nilov-6957990.jpg